2010. június 16., szerda

Mégmindig...
Hát ugyebár van vki akivel tök jol elvoltam és kegyetlen sokat beszéltünk telon is meg msnen is és kezdődött vmi köztünk... de télleg annyira jo volt vele beszélgetni és tök sok minden kiderült h milyen egyformák vagyunk és mindig vártam azt a napot amikor talizhattam vele de nem csak miatta vártam és téll tök jo volt látni is... és erre is várhattam megint..mert vmit biztos elcseztem vagy nem tom..de annyira jo lett volna az a bizonyos dolog ... elis mentünk hozzá és akkor ugy éreztem magam mintha teljesen más környezetbe lettem volna csak Rá probáltam figyelni senki másra... volt pár nehézség amit nem bírt átlépni sajnos...egyik aprol a másikra nagyon megváltozott és akkor már mondtam neki is h mivan veled megváltoztál meg h van e vmi baj de semmi..és nagynehezen bevallott 1 dolgot..és itt tökre ledöbentem szarul is esett és hirtelenm nem tudtam h mit csináljak sírjak vagy nevessek...de kimentem egy kicsit zenét hallgatni és lenyugodtam ugy ahogy de akk sem volt tökéletes aztán tök idegesen feküdtem le és reggel arra keltem h nyilal a kezem vagyis a kézfejem és megnéztem :O liláskékeszöldes színe volt és nagyon be volt dagadva alig bírtam mozdítani írni nme bírtam és foggalmam nincs h mit csinálhattam..de tuti h belevágtam a falba egy rohadt nagyot mert ugyanis az ágyam mellett ott van a fal is és tuti h ez volt...de ezen is tul lettem és tuti h ezt is MIATTA csináltam álmomban...nagyon fájt amit csinált sőt....... De még mindig várom msnre is de minek mikor szépen átvert..de ha ez neki így jo lesz akk hajrá...kivi vagyok erre...asszem ennyih pápáss

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése